Szobrok közöttünk

A művészházaspár a város és Somogy megye kortárs művészetében meghatározó szerepet töltött be.

Mindketten a 60-as évek elején, közvetlenül a főiskola elvégzése után kerültek Kaposvárra. Bors István plasztikáiban kisebb-nagyobb megszakításokkal, míg Honty Márta textil és zománcműveiben mindvégig meghatározó szerepet töltött be a folklorisztikus ihletés. A Vaszary Képtár Tavaszünnep című kiállításában munkásságuknak ezt az oldalát bemutató művekkel találkozunk.

Bors István szobrászművész korai műveire Henry Moore szobrai és az égei-tengeri archaikus kultúrák művészete felszabadítóan hatott. Az archaikus szobrászi technikák közül felelevenítette a viaszelvesztéses eljárást, kisplasztikái haláláig így készültek. Alkotásaiban szabadon felhasználta az emberiség kultúrtörténetének művészeti eredményeit. Kalandozott a művészet különféle földrajzi és időbeli dimenzióiban, közben felfedezte a primitív és az antik művészetet, a folklór, a paraszti kézművesség és a gyermekrajzok világát, és műveibe mindenféle kötöttség nélkül építette e formai tanulságokat. 1968-1973 között nagyméretű szobrokat készített fából és kovácsoltvasból, ezek formáit a paraszti tárgykultúra és használati eszközök (ekevas, gereblye, ácskapcsok, reteszek stb.) köréből vette. Plasztikáinak van egy vidám, játékos vonulata is, melynek formáit a gyerekrajzok, a folklór, főleg az alakoskodó népi játékok ihlették.

Honty Márta 30 éven át következetesen dolgozott egységes hangulatú képvilágán, több műfajt is áthidalva grafikákat, gobelineket és tűzzománcokat készített. Motívumkincsét is a népmesék és a magyar hiedelemvilág szimbolikája adja. Ennek legjellemzőbb alkotóeleme az égig érő életfa és a virágokkal burjánzó növényi ornamentika. Honty Márta gobelinjein, grafikáin és zománcképein gyakran térnek vissza a magyar művészet honfoglaláskori motívumai is, akárcsak a népmesék egyetemes érvényű szimbolikus alakjai. Az általa képviselt művészeti irány szellemileg és formailag is az archaikusból, a népművészetből táplálkozik. Művei egy nagyhatású, sajátosan misztikus, egyúttal szimbolikus rendszerbe illeszkednek: az ember-állat- és növényvilágra egyaránt vonatkozó mitikus motívumai ennek az egyetemes és kozmikus rendnek harmonikus részei. A magyar művészetben Kátai Mihály mellett Honty Márta képviselte legszínvonalasabban a zománcművészetnek ezt a vonulatát. Átírásában a pogány és keresztény mítoszvilág tökéletesen kiegyensúlyozott belső derűt tükröz: történetei csillogó, hímes ünneppé varázsolják a sokrétegű mítoszt.

 
Csatlakozz a beszélgetéshez!
 

Facebook események

Partnereink, támogatóink